Buda gyalog, a sor nélkül
Széll Kálmántól le a Dunáig, ha a liftnél tömeg van.
Kezdjen a Széll Kálmán téren. A várfalat először kívülről nézze meg: a fal vonala, a kapuk iránya, a lejtő, mielőtt belépne a belső terekbe. A Mátyás-templom térre csak akkor számítson belépővel, ha aznap reggel megnézte, hogy nyitva van. Ide órát nem írunk.
A Halászbástya terasza korán még tér, később már sor. A felső kilátószint beléptetése és a szabadon járható szakaszok határa változhat; a ház saját oldalát nyissa meg, mielőtt a sorban állna. Ha a sikló előtt áll a tömeg, menjen a lépcsőn, ha a térde engedi, vagy maradjon fent és nézze a Dunát onnan, ahonnan már van. A buszos feljárás is létezik; a lényeg, hogy ne új kerületbe meneküljön a sor elől.
A fal melletti rövid szakaszok — Tóth Árpád sétány, Úri utca külső oldala, a polgárváros északi bejárata a Bécsi kapu felől — ugyanabban a kerületben maradnak. Ne toldja ki a kört Óbudáig csak azért, mert a térkép üresnek látszik.
Lefelé a víz felé fejezze be, ne egy újabb múzeummal ugyanabban az órában. A jegyet, amit nem ismert, ne vegye meg a sorban csak azért, mert a sor rövidnek látszik.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban kérdezzen rá arra, amit az utcán nem tudott elolvasni. A falon lévő tábla nem pótolja a katalógust. Három kérdés elég: ki építette a házat, mi állt ott előtte, hogyan hívják a partot, amelyet csak „lent” néven jegyzett.
Gyalogos sorrend és olvasás. A nyitvatartást aznap nézze meg.